Én egy szemét ember vagyok. Úgy szégyellem magam...az  a helyzet, h pár hónapja megismerkedtem egy nagyon rendes, okos, vicces sráccal, aki már hónapok óta oda van értem és eléggé kitartóan kedveskedik nekem, udvarol. De én viszont már 2honapja mással vagyok, de féltem neki ezt megmondani. Tudom nem szabadott volna ezt tennem, szegény nem érdemli meg ezt, hisz ő annyira de annyira kedves volt velem. Még a mai napon és annyira rendes volt, de én úgy szégyellem magam, úgy érzem, h kihasználom és szívatom. De én nem akarom ezt tenni vele, azt sem tudom, h h tudnám neki ezt elmondani, mert egyből megutalna engem, de én ezt nem akarom. Szeretnem vlhgy kimenteni a csalódás, a fajdalom alól, de nem tudom, h tudnám ezt csinálni?! Hasad meg a szívem, h ezt teszem vele, de a hétvégén megy el egyetemre, és akkor talán megváltoznak a dolgok. Remélem kap magának egy olyan lányt, akit megérdemel, mert tudom, h kap nálam jobbat is, akivel nagyon találnak. Remélem így lesz.De addig is félek, h kiderül ez az egész...nem akarom, így is eléggé rosszul érzem magam, és tudom, h nagyon rosszat tettem, már régebb kellett volna ezt közöljem vele, de vlhgy olyan jól esett, h ott volt mellettem, és tanácsot adott, ha bajban voltam.Féltem is elmondani,és most idáig fajultak a dolgok. Én egy nagyon jo barátnak tudom elképzelni.Csak a legjobbakat tudom neki kívánni, hisz jó ember a maga módján.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.