Minden hétfő reggelem korán keléssel kezdődik, persze mi miatt is kelnek hajnali 4kor? hát tanulni. Hétről-hétre szembesülök azzal, h én milyen buta vagyok. Azokat a dolgokat amiket megtanultam, már kezdem elfelejteni, tehat eszmeletlenul gyorsan törlődnek a hasznos informáciok a fejemből. De miért? hisz mindenikre szukségem volna. Sőt szembesülök még a nyelv tudásom szegényességével, ugy román nyelvből, mint angolból és még a magyarból is. Túl szegény a szókincsem minden értelemben,pedig annyira szeretnem magam egy szinttel feljebb helyezni a rang listan. Rettegek attól, h ilyen IQ-val és aggyal nem leszek jó szakember. Még rengeteg tanulni valom van, de már most ugy érzem h inog alattam a talaj.Bizonytalan alapra épitkezem. Buta vagyok, sajnos tényleg igy van. A csoporttársaimmal szemben a lehető legkisebbnek értem magam nem csak kulsoleg, de belsoleg is. Kb. ugy néz ki mintha én magolnek, pedig nem, probalom ésszeruen, logikusan felepiteni a dolgokat, de neha mintha ebbol a felepitett falbol kiesne par elem, pár tégla. Ennek csak az lesz a következménye h összedöl a fal, h egy nagy kaosz lesz a fejembe.

Tehetetlennek érzem magam, logikatlannak, gyengének.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.