Hogy lehet egy édesanya ilyen kegyetlen, és önfejű, ugyanakkor buta, erőszakos, veszekedős, hisztis, magának való, és egyszerűen szivtelen? Ma este kegyetlenül összevesztem anyámmal. Hatalmas harag és utálat van bennem. Egyszerűen ugy kezdodott az egész, h vlki felbosszantotta, és persze mint mindig rajtam toltotte ki a duhet. Jo, h visszaszoltam, hisz ha egyszeruen nem vagyok hibas, akkor miért hadjam magam? Elkuldott melegebb éghajlatra, le h.... p....-zott és még én voltam a szar. Visszaordibiltam, nem hagytam magam, ezzel meg jobban felmergesitettem. Megfogadtam, h elmegyek itthonrol, de ebbe is belekotyogott és nem engedett el. Ugy csinal, mintha ő fingta volna a passzat szelet, holott... megértem, h az anyám, de akkor is vlmi tisztelet nekem is jár, nem csak ez lenezes, s ez a "te vagy a kisebb" szöveg. Most is a pénzt osztotta, h tobbet nem ad nekem semmit, holott nekem semmi de semmi szuksegem az ő pénzére, és felhanytorgatta, h ma kertem 15lejt. Milyen anya az aki neveli a gyermeket, de kozben felhanytorgatja neki azt amit adott neki? Kérdezem én: Hol itt a szeretet? Nekik kotelesseguk eltartani engem, de ha nem akarnak, akkor ezen konnyen segithetek...:(( A szivem hasad meg, h h lehet nekem ien anyam? Miért pont ő lett az anyam? :(( Sosem ért meg, és meg sem hallgat. Az én érzéseim nem szamitanak, az én akaratom nem szamit. Egyszoval nem szamitok...

  Miért van az, h most te rontod el a kedvem? Ugy latszik helyet cseréltunk...eddig én voltam szomoru és kedvetlen, most meg pont te tunsz annak. Azt sem tudom, h mit mondhatnek neked. Azt mondtad, h te a vidam Enciket akarod, hat most az vagyok, de mi van veled? kérdeztem, de nem valaszoltal, elhallgattad...ez eléggé letör...nem akarsz magadrol semmit mondani, pedig engem minden érdekel. mind1. ez van, amit te nem szeretsz...de ez van.

  Napok óta olyan vagyok, mint egy élő csontváz. Egy szomorú, fehér arcú, sápadt emberke, akinek az utóbbi időbe csak szar kedve van. Persze mi más miatt lenne, mint az emberek miatt...ők azok, akik folyamatosan tönkreteszik a minden napjaimat, a boldog perceimet. Köszönöm nektek önző emberek. Hiányzik egy kis baráti szeretet, egy baráti ölelés az olyan emberektől akik leszarnak engem, csak akkor vagyok jó nekik, amikor egy film kell, vagy amikor vlmit segíteni kell. Nem vagyok sem szótár, sem szeretetszolgálat. Én is ember vagyok, csak kár, h ti ezt nem látjátok bennem. Ti csak egy kis emberkét lattok, aki kedves veletek, és persze, akit könnyen kitudtok használni. Ő segítsen, de visszafele ez nem érvényes, visszafele nem kell segítsetek, visszafele a másik nem érdemel semmit, pontosabban csak egy nagy SEMMIT érdemel. Ennyit rólatok emberek, barátok. Mindenki csak a saját problémájával foglalkozik, s az a legfontosabb számára, h meghallgassak, h hamar tudja elmondani az ő problémáját, és kész. Jah, meg, h mi történt vele. De csak vele, nélkülem, mert persze engem nem kell elhívni sehova. Én csak egy nem kívánt személy vagyok. Persze ha meghívlak vlhová, akkor persze meünk, futunk. De visszafele viszont ez ismét nem érvényesül. Az a fő, h titeket meghívtak, aztán, h a másik él-e vagy hal-e? az kit érdekel? vajon meik porcikatoknak jut eszébe ez a hülye leányka? hát egyiknek sem, mert nektek jó ez így, sőt örültök, h van ahova menni, meg, h persze visznek ha kell. Önzőség. Nincs itt baráti összetartás. Volt vlmi, de az is elveszett. Mindenki csak  a saját párjára koncentrál, és a barátja helyettesíti az összes barátját. Ez olyan rossz felfogás, mert így elveszítitek a barátaitokat, akik mindig mellettetek voltak.

  Vannak, olyan barátaim is, akik nem értékelik az értük hozott áldozatot. Azt hiszik, h amiért nekik pénzük van, azért nem kell tisztelni a másikat, azért nem kell tenni semmit. Mindent ugy kellene csinálni, ahogy ők szeretnek, ahogy nekik jó, csak azért mert pénzük van, sok pénzük. Velük mindig kedvesnek kellene lenni, nem szabad egy rossz szót szólni. tul érzékenyek. Elvárják a hatalmas szeretet, adnak is, de attól vigyázni kell velük, mert mindenre felkapjak a vizet. Ők szeretnének irányítani, s ha nem vesszük figyelembe a terveiket, ötleteiket, akkor már bevágjuk a sértődöttet.

  Ilyenek vagytok ti emberek. Persze én is egy bizonyos szempontból ilyen vagyok, de kilépek ebből a önzőségi világból, és próbálok másokra is figyelni. Nyissatok ki a szemeteket, és vegyétek észre az értetek hozott áldozatot, és halaljatok meg vlhgy, mert ha ők nem lennének ,akkor ti már rég elvesztetek volna. Erős szavak ezek, amiket leírtam, bocsánatot kérek, ha vlkit megbántottam, de ezt így latom.Mondhatni sajnos, elég sajnos...