Életem legrosszabb napja volt a tegnapi. Borzalmasan érzem még mindig magam emiatt. A tegnap vizsgáztam és sikeresen elvágtak. 100xor végig futtattam az agyamon, h mit csináltam rosszul és újra meg újra elsírom magam. Nem figyeltem eléggé. Úgy szégyellem magam, s ez nem elég, mert még az oktatom jól lebaszott mindenki előtt, leégetett. Kiderült a legrosszabb oktatót választottam. Nagyon megutáltam. Már elment a kedvem az egész iskolától, mindentől. Mindenki másnak sikerült, meg olyanoknak is akik...nah mind1. H lehet ilyen egy ember, h kibeszél s a hátam mögött mocskol. Miért kellett volna pont nekem elsőre sikerüljön?! Sokan vannak akiknek nem sikerült elsőre, de ő annyira erőszakolta, h sikerüljön, h elszúrtam. Állandóan csak ordibált velem az utóbbi időben, azt hitte ezzel jobban fog majd menni, hát nem sőt az ellenkezőjét váltotta ki belőlem. Ez szíven szúrt, nem gondoltam volna róla, h képes erre, hisz eléggé sok emberkétől érdeklődtem felőle és senki sem mondta, h igy viselkedett volna. Talán csak engem utal ennyire....nem tom, de naon szar. Ezen kívül meg újra gyűlnek fel a problémáim, meg kell oldanom, de nem könnyű. Tudom is, h h fogom de mégsem akarom, de nincs más választásom, ha azt akarom és nyugodt és békés életem legyen.

   Vki állítsa már meg a világot, mert kiakarok belőle szökni. Ez így nem jó...ez nem megy nekem. Nem akarom átélni a következő pár napot, mert érzem erősen érzem, h rossz lesz. Félek. Nincs hátulról támogatás, nincs biztatás, nincs semmi csak én. Csak egyedül tudom ezt megcsinálni, de jó volna ha vlki/vlkik erősítenének. Már aludni sem tudok, nyugtalan vok. Nem akartam ezt kimutatni, de most kiborult a bili. És mindez egy vizsga miatt...