A trió nem a régi már...Nevezhetjük ezt még annak?hm...érdemes ezen elgondolkozni...

Nincs fájdalomcsillapító a gondjaimra...

   Éreztétek már,olyan semminek magatokat?! Amikor olyan szar minden, magányos...stb. Nah most én egy ilyen időszakban vok. Szükségem volna vlmire, ami feldob és ettől a dologtól újra fogom tudni, h miért harcolok, mit kell tennem...Hiány érzetem van. Hiányzik vlki/vlkik/vlmi... :-<:( ez igy nem jó, és csak magamra hagyatkozhatok. Bár foglalna le vlmi, h ne törjem, h ne gondolkozzak ennyit.Úgy érzem néha, h megbolondulok, és nem találom a kiutat. Vlmi olyan kellene, ami kikapcsol és közelebb hoz másokhoz. Úgy elmennék nyaralni vlhová, vagy csak simán utaznék egyet. Kiszakadnék ebből a világból és nem törődnék semmivel, de semmivel. Csak hát ilyen nem lesz. Ilyen nincs. Csak én vagyok, meg az előttem levő könyv pillant vissza rám...hjajj közben még ez is bánt...lusta vok tanulni, de muszáj, ha átakarok menni a vizsgán....s még ez mellett az idő sincs a legjobb kedvében, csak esik, meg felhős, mint az én kedvem, pontosabban, mint a belső, lelki világom. Azért mégsem számítottam ennyire rossz vakációra, vlmivel jobbnak gondoltam, de hát minden nem történhet ugy, ahogy mi elgondoljuk. Én számtalan programot csinálnék, meg minden csak nincs akivel, vagyis van, csak nem lehet...pedig ma reggel nem voltam ilyen rossz passzban, eléggé pozitívan álltam hozzá a dolgokhoz és még volt egy kicsi jó kedvem is, csak sajnos ez mind elúszott...átragadt rám mások rossz kedve, és gondterheltsége. Mindig ez van, ha kicsit jobb kedvem kezd lenni, akkor már hamar jön vlmi vagy esetleg vlki, aki egy szavával, vagy esetleg a hozzáállásával elszúrja a kedvem, a napom:( Nah mind1...ezzel együtt kell élnem. Csak kérdezem én, h : MIKOR LESZ ENNEK MÁR VÉGE?...basszus már hónapok óta ilyen vagyok:(( ez nem fer! én is csak boldogságra vágyom, és ezt megakarom osztani vlkivel...állandóan csak azt várom, h örüljek mindennek és, h végre éljem az életem úgy, ahogy én szeretném...

  Ma megtudtam, h mi fog történni velem az elkövetkezendő időszakban. Előre meglepett, aztán elszomorodtam, majd pityeregtem egy kicsit. De nem olyan rossz, csak egyszerűen annyira nagy hatással van rám az ilyen. Sosem tudom, h most ezeknek a híreknek örvendenem kellene vagy netán tervezzem azt, h h tudnám kiküszöbölni azt a dolgot, h ne történjen meg velem? Szeretem hallani, de mégis félek a jövőtől, és mostanában pedig egyre jobban összecsapnak a fejem fölött a villámok, és egy nagyon nagy vihar közeledtét érzem, amitől nagyon félek és tartok. Kiakarom kerülni, de lehet h nem fogom tudni...

Csak úgy

Csak úgy rohannék hozzád,

Csak úgy repülnék feléd,

Csak úgy hasítanám a szelet,

Mint fecske a magas eget.

Lágy öleléssel, forró csókkal,

Nagy mosollyal, kézfogással

Telnének a percek, órák,

Amit veled töltenék.

Csak úgy rohannék, szaladnék

És csak miattad élnék.

Várni, tűrni nehéz

De miattad érzem,

Hogy menni fog ez nekem.

                                                                           Készítette: Fabio Capello

"Érzelem kifejtés Encikének F.C.-től. Ami a szívén van, az most itt a lapon "fehéren a feketével" és őszintén."

Ezzel leptek meg egyik nap:D még sohasem kaptam ilyen ajándékot egészen mostanáig. Nagyon jól esett:D Örömmel és vidámsággal tölt el, h ennyire fontos vagyok és szamitok. Soha nem gondoltam volna, eléggé meglepett:) Eddig nem tartottam magam sokra, sőt egy eléggé lényegtelen és unalmas embernek vallottam magam, de ez a vers változtatott egy picit a sajat magamrol alkotott véleményemről, előre segitett:) akárhányszor elolvasom, mindig megtelik könnyel a szemem, h ez télleg igaz? valyon télleg igy van? nem jön, h elhigyem és végül rájovok, h de bizony ez igy van:D